160 éve, 1858. október 8-án érkezett meg a Magyar Tartományt megalapító hat bajor iskolanővér Temesvárra. Ünnepélyes beiktatásukra október 10-én került sor, ezért ezt a napot tartjuk számon rendtartományunk születésnapjaként.

Tovább...

Gabriella Pfaffenzeller nővér, a hat nővér egyike így emlékezik vissza naplójában:

"Október 10-én vasárnap a plébániatemplomba vitt minket a püspöki fogat. A püspök úr celebrálta a szentmisét, s mi is meg­áldoztunk. Azután a püspök úr a szószékre lépett, beszédet mon­dott az egybegyűlt híveknek, mint szokásos, utána vezettek ben­nünket a közeli iskolába. Lányok helyett a négy népiskolai tanító állt sorfalat diákjaival, és meglepetésünkre azt énekelték, éppúgy mint hazánkban: "Mária, tekints ránk, neked szenteljük..." Egy tanteremben ünnepélyesen átadták nekünk az iskolát, azután a mellette lévő kolostor középső szobájában felolvasták az átadási dokumentumot, beszédeket tartottak, amelyekre Ludmilla nővér­nek kellett válaszolnia. Szegény azonban, körülbelül a fogalmaz­vány közepetáján megakadt, de ezt nem vették rossz néven, a meghatódottságának tulajdonították, s ez igaz is volt.

Egész Temesvár talpon lehetett ezen a napon: templom, utcák, házak tele voltak emberekkel, hiszen eddig még nem láttak apácákat. Utoljára ezen a napon étkeztünk ft. Csajághy püspök úrnál. Az asztálnál ült ft. Kümmer Henrik kanonok úr első tan­ügyi tanácsos, ft. Bonnaz Sándor helytartósági tanácsos úr, a püs­pöki udvartartás papsága és 2-3 világi személy. Az étkezés végez­tével, az ebédlő melletti teremben bemutattak minket Kümmer Henrik tanügyi főtanácsos úrnak. Az ő viselkedése kevés bizalmat öntött belénk, mert eléggé komolyan nézett ránk, és hamarosan a fali képek szemlélgetésével foglalkozott. Nagyon szerette a raj­zokat, festményeket, és mint mondták, maga is foglalkozott ezzel a művészettel. Ft. Bonnaz Sándor helytartósági tanácsos úr beszé­desebb volt, érdeklődött a müncheni iskoláztatás iránt, hogy tanítottunk-e már és mennyi ideig, stb,

1/2 4 felé szállíttatott el bennünket a jó ft. püspök úr ott­honunkba. Ludmilla nővérnek egy Mária-szobrot adott a kocsiba szálláskor azzal a kívánsággal: "A legszentebb Szűz legyen házuk édesanyja és oltalmazója.“ (Ez a szobor a temesvári anyaház novi- ciátusában van. Ft. Csajághy püspök úr nagy Mária-tisztelő volt, ezt minden alkalommal észrevehettük)..

Ft. Csajághy püspök úr úgy rendelkezett, hogy Ludmilla nővér tanítsa az első osztályt, Abundantia nővér a másodikat és Gabriella nővér, minthogy ő tanít legrégebben, vegye át a har­madikat, ha oda is jelentkeznek tanulók."

A kezdetekről szól néhány mondatban Erős M. Renáta nővér a 23. Általános Káptalanon készült videón: