A nap szentjei

Hónap: 
április
Nap: 
21

Világtörténelem szentjeink nyomán

 

Sínai Szt. Anasztasziosz (†700u) apát. Palesztin szerzetes, a Sínai-hegy híres monostorában élt. Tevékenyen részt vett kora valamennyi krisztológiai vitájában. Aszkézissel és teológiával foglalkozó rendkívül értékes műveket hagyott ránk. Leghíresebb a Hodegosz (Vezető) c. írása.

Canterbury Szent AnzelmCanterbury Szt. Anzelm OSB (1033–1109) érsek, egyháztanító. Latin életírása szerint a piemonti Aostában született, a normandiai Bec monostorában lett bencés szerzetes. Az angol király meghívására 1094-ben Canterbury érseki székébe került. Anglia prímása lett. Ennek ellenére kétszer visszaűzték a kontinensre, mivel szembeszegülve a királlyal, kiállt az Egyház szabadságának védelmére. Teológiai és lelkiségi írásait – kedvelt témái a hit és az értelem kapcsolata, a megtestesülés misztériuma, a szabad akarat, az ima, a szemlélődés és a monasztikus életeszmény – Európa-szerte olvasták, másolták. Mély hatást gyakorolt rá Szent Ágoston tanítása, ő viszont a ferences Szent Bonaventura és a domonkos Aquinói Szent Tamás gondolataira nyomta rá pecsétjét. Mindvégig bencés monachusnak tartotta magát. – Tiszteletét VI. Sándor hagyta jóvá 1492-ben. 

Szt. Arni Thorlaksson (1237–1298) püspök. Előkelő izlandi családban született. Teológiai tanulmányai után Norvégiába hajózott, ahol barátja lett Magnus királynak. 1264-ben pappá szentelték, egyben kinevezték a hólári egyházmegye adminisztrátorává, 1267-ben a skálholti Sigurd püspök segédpüspöke lett, 1269-től pedig az egyházmegye főpásztora. Visszatérve hazájába a törzsfőktől kemény küzdelem árán kellett megszereznie az egyházmegyéje területén épült templomok fölötti joghatóságát. 1275-ben összeállított egy egyházi törvénykönyvet, érvényesítését maga a király szavatolta. A templomok joghatósága körüli vita jól elhúzódott, egyezség csak 1297-ben jött létre. Arni püspök a következő évben hunyt el, Munkaliv apátsági templomában helyezték nyugovóra. Élettörténetét egyik skálholti püspök utóda örökítette meg a XIV. század első éveiben.

Parzhami Szent Konrad BirndorferParzhami Szt. Konrad Birndorfer OFMCap (1818–1894) kapucinus portástestvér. Korán árvaságra jutva földműves munkával kereste meg a mindennapit. 31 éves korában belépett a ferences kapucinus rendbe, 1852. okt. 4-én tett fogadalmat. 43 éven keresztül az altöttingi kolostor portásaként szolgált.

A kereszt az én könyvem. Ránézek, s azonnal megtanít, mit kell tennem az adott helyzetben.” Húsvét táján, ápr. 21-én hunyt el. Boldoggá avatta XI. Pius 1930-ban, négy év múlva, 1934-ben ugyanő kanonizálta.